A főnix csak európai nevét kölcsönözte az európai mitológiából, de ahhoz semmi köze sincs, önálló teremtménye a kínai képzeletnek. A főnix a madarak csodálatos királya az ókori mitológiában. Alakja már a Yin-kori jósfeliratokon megtalálható. Feltételezhető, hogy a főnix eredetileg a ég uralkodójának küldöttét, a szélistent jelölte. A későbbi értelmezések szerint a főnix szó a feng "hím főnix" és a huang "nőstény főnix" szavak összevonásából származik. Alakját különbözőképpen írják le, de abban mindegyik megegyezik, hogy az egyes testrészeit más és más állat részeihez hasonlítják. Eszerint a főnixnek kakascsőre van, begye fecskéé, nyaka kígyóé, a testén sárkányéhoz hasonló minták láthatók, farka halé, háta pedig, mint a teknősé. Az ősi mitikus legendák szerint a főnixnek színes a tollazata, és a tökéletes emberek keleten található országában lakik. A főnix megjelenése hosszú béke beköszöntét jelezte. A középkorban az egyszarvúhoz hasonlóan a ren (emberségesség) megtestesülésének számított. A sárkánnyal együtt az uralkodó szimbóluma volt. Gyakorta a császárné, valamint a mennyasszony jelképének számított. A középkori taoista legendák szerint a taoista szentek főnix hátán utazzák be az eget. Több elbeszélésben a főnix asszonyoknak jelent meg álmukban, akik aztán kiváló fiakat szültek. Ezen hagyomány mögött főnixről mint a fényes ősprincípiummal, a yang-gal kapcsolatban álló lényről alkotott elképzelés gyanítható. Az ókori forrásokban főnix a Cinóberbarlangban lakik, vagy ott született. Ezt a barlangot a déli égtájhoz kapcsolódónak tartották, ezért a főnix alakja gyakran összeolvadt a "vörös madáréval" (zhu niao), a dél jelképével. A főnix alakja már a legősibb időktől kezdve rendkívül népszerű a kínai művészetben. Feltételezhető, hogy a főnixről kialakult elképezésekre hatott a páva alakja. A főnix a hagyomány szerint csak akkor jelent meg, ha erényes uralkodók kormányozták az országot, s így a főnix az erény és a hűség jelévé vált.