Az ember életének egyik legtitokzatosabb és legkevésbé ismert része, az álomvilág. Az az állapot, amikor öntudatlanul, olyan tájakra vezet az agyunk és olyan dolgokat cselekszünk, amelyekre nem tudunk magyarázatot adni.

Az álmok mindig is fontos szerepet játszottak az ember életében. A történelemben és a legendákban is számtalanszor találkozunk az álom fogalmával. A történelmi időkben, sok esetben az álmokból jósoltak meg különböző eseményeket. Az ősmagyarok például úgy tartották, hogy az álom a múlt és a jövő keveredése, fel lehet ismerni múltunk egyes fázisait, és ki lehet szűrni belőle, hogy mi vár ránk a jövőben.

Az ember életének egyik legtitokzatosabb és legkevésbé ismert része, az álomvilág. Az az állapot, amikor öntudatlanul, olyan tájakra vezet az agyunk és olyan dolgokat cselekszünk, amelyekre nem tudunk magyarázatot adni.

Az álmok mindig is fontos szerepet játszottak az ember életében. A történelemben és a legendákban is számtalanszor találkozunk az álom fogalmával. A történelmi időkben, sok esetben az álmokból jósoltak meg különböző eseményeket. Az ősmagyarok például úgy tartották, hogy az álom a múlt és a jövő keveredése, fel lehet ismerni múltunk egyes fázisait, és ki lehet szűrni belőle, hogy mi vár ránk a jövőben.

Napjainkban igen sokan hisznek az álmok jelentésében. Ezek az emberek úgy gondolják, hogy az amit álmodnak jelentéssel bír a mindennapi életre nézve. Minden ember álmodik. Egyesek többet, mások pedig kevesebbet. Vannak valósághű álmok, és vannak a valóságtól elrugaszkodott, mesebeli álmok. Sokan előszeretettel adnak jelentést különböző álmaiknak, ezeket elmesélik ismerőseiknek, barátaiknak, hogy minél több információt gyűjtsenek az álom lehetséges jelentéseiről. Előfordultak esetek, amikor az álmokat egyfajta kommunikációs eszköznek vélték egyesek, olyan eszköznek, amellyel a földönkívüliek üzenni próbálnak az embereknek. Ezt sem megerősíteni, sem megcáfolni nem lehet, bár nem kérdéses, hogy álmaink jelentéssel bírnak.

A mai tudomány bármennyire is fejlett, az emberek közül sokan mégis azt képzelik, hogy alváskor az agyunk belelát egy másik dimenzióba, amely képet adhat a jövő eseményeiről.

Kétségen kívül, minden embert foglalkoztat az álomfejtés, még azokat is akik nem hisznek az ilyesmiben. Nincs az az ember, amelyik ha valami szörnyű dologról álmodik, ne szorulna össze a gyomra, vagy ne könnyebbülne meg amikor felébred és rájön, hogy csak álom volt. Ugyanígy, kinek ne dobná fel a napját, ha valami gyönyörű dolgot álmodik, és az ébredés magával hozza az álomból átmentett jóérzéseket? Ez valamilyen szinten természetes, hisz az ember az érzések és a képzelet rabja. Álmaink tehát befolyásolnak, függetlenül attól, hogy hiszünk vagy sem a jelentésükben.

Az álmok és a tudomány

Az álomfejtés tanulmányozása elért egy bizonyos ismereti küszöböt. Ez az ismérv, szoros összefüggésben van az agy és az alvás fiziológiájával. Eszerint, álmaink olyan kielégítetlen ismeretek eredményei, amelyekre agyunk úgymond választ ad alváskor. Ezek, az alvás állapotában történő megnyílvánulások, olyan mélységekbe nyúlnak vissza, amelyek a megszokott mentális tudaton jóval tulhaladnak.

Az álmok tudományos magyarázata nem tudott előtérbe kerülni egészen a XIX. század végéig, mivel az emberek tulságosan hittek a természetfeletti jelentésében. Az álmok megfejtésének úttörője Freud volt, aki pszihológiai tartalmat tulajdonított neki, s bár felfedezése nem számított újnak, megis forradalmi újdonságként volt jelen. Freud szerint az álomnak van egy úgynevezett nyílvánvaló és egy latens, vagy rejtett tartalma.

További tudományos kutatások szerint, az álmok nem folyamatosak, hanem epizódszerűek és alvás közben hirtelen közbelépnek. Ezek az epizódok csak részleteket tartalmaznak, egy-egy beugró képet, amelyet az agyunk összerak és ezáltal folytonosságot sugall. Ez a magyarázat arra, hogy az álmok idejét tévesen határozzuk meg, ugyanis az a néhány másodperc, több órának tűnik az emberi képzelet számára.

Nyílt kérdések

Az álmok kérdése mindig is kétségeket hagyott maga után. Nem kérdéses, hogy a néhány száz évvel ezelőtti teóriák nem állják meg helyüket a mai elméletek világában. Az értelmezések viszont, alanytól, kortól, nemtől és egyéb tényezők befolyásától függően változnak.

Az álom valami személyes dolog, olyan oldal ez, amelyet saját magunknak kell értelmeznünk, álmaink megfejtése bennünk rejlik. Az álom témája a mindennapi életből ihletődik, olyan mindennapi dolgokból, amelyeknek nem tulajdonítunk talán fontosságot, de agyunk elraktározza őket. Alváskor aztán előszeretettel „veszi le a polcról”, és úgy alkalmazza, hogy elhiggyük, a valóságban vagyunk.

Minden álmodó más és más dolgot tesz a mindennapi életben, ilyen módon alakulnak álmaik is. Ebből kiindulva, talán azt hihetnénk, hogy álmaink egyfajta hallucinációk, amelyek a való életünket tükrözik. Ez a hozzáállás viszont teljesen téves.

Ha ezek egyszerű hallucinációk lennének, azaz a mindennapi élet eseményeit dolgoznák fel újra és újra, akkor feltevődik a kérdés, hogy mi a helyzet a kozmikus, földönkívüli, vagy mesebeli álmokkal, amelyek a valóságot szikrájukban sem hordozzák?

A mai tudomány bármennyire is fejlett, az emberek közül sokan mégis azt képzelik, hogy alváskor az agyunk belelát egy másik dimenzióba, amely képet adhat a jövő eseményeiről.

Kétségen kívül, minden embert foglalkoztat az álomfejtés, még azokat is akik nem hisznek az ilyesmiben. Nincs az az ember, amelyik ha valami szörnyű dologról álmodik, ne szorulna össze a gyomra, vagy ne könnyebbülne meg amikor felébred és rájön, hogy csak álom volt. Ugyanígy, kinek ne dobná fel a napját, ha valami gyönyörű dolgot álmodik, és az ébredés magával hozza az álomból átmentett jóérzéseket? Ez valamilyen szinten természetes, hisz az ember az érzések és a képzelet rabja. Álmaink tehát befolyásolnak, függetlenül attól, hogy hiszünk vagy sem a jelentésükben.

Az álmok és a tudomány

Az álomfejtés tanulmányozása elért egy bizonyos ismereti küszöböt. Ez az ismérv, szoros összefüggésben van az agy és az alvás fiziológiájával. Eszerint, álmaink olyan kielégítetlen ismeretek eredményei, amelyekre agyunk úgymond választ ad alváskor. Ezek, az alvás állapotában történő megnyílvánulások, olyan mélységekbe nyúlnak vissza, amelyek a megszokott mentális tudaton jóval tulhaladnak.

Az álmok tudományos magyarázata nem tudott előtérbe kerülni egészen a XIX. század végéig, mivel az emberek tulságosan hittek a természetfeletti jelentésében. Az álmok megfejtésének úttörője Freud volt, aki pszihológiai tartalmat tulajdonított neki, s bár felfedezése nem számított újnak, megis forradalmi újdonságként volt jelen. Freud szerint az álomnak van egy úgynevezett nyílvánvaló és egy latens, vagy rejtett tartalma.

További tudományos kutatások szerint, az álmok nem folyamatosak, hanem epizódszerűek és alvás közben hirtelen közbelépnek. Ezek az epizódok csak részleteket tartalmaznak, egy-egy beugró képet, amelyet az agyunk összerak és ezáltal folytonosságot sugall. Ez a magyarázat arra, hogy az álmok idejét tévesen határozzuk meg, ugyanis az a néhány másodperc, több órának tűnik az emberi képzelet számára.

Nyílt kérdések

Az álmok kérdése mindig is kétségeket hagyott maga után. Nem kérdéses, hogy a néhány száz évvel ezelőtti teóriák nem állják meg helyüket a mai elméletek világában. Az értelmezések viszont, alanytól, kortól, nemtől és egyéb tényezők befolyásától függően változnak.

Az álom valami személyes dolog, olyan oldal ez, amelyet saját magunknak kell értelmeznünk, álmaink megfejtése bennünk rejlik. Az álom témája a mindennapi életből ihletődik, olyan mindennapi dolgokból, amelyeknek nem tulajdonítunk talán fontosságot, de agyunk elraktározza őket. Alváskor aztán előszeretettel „veszi le a polcról”, és úgy alkalmazza, hogy elhiggyük, a valóságban vagyunk.

Minden álmodó más és más dolgot tesz a mindennapi életben, ilyen módon alakulnak álmaik is. Ebből kiindulva, talán azt hihetnénk, hogy álmaink egyfajta hallucinációk, amelyek a való életünket tükrözik. Ez a hozzáállás viszont teljesen téves.

Ha ezek egyszerű hallucinációk lennének, azaz a mindennapi élet eseményeit dolgoznák fel újra és újra, akkor feltevődik a kérdés, hogy mi a helyzet a kozmikus, földönkívüli, vagy mesebeli álmokkal, amelyek a valóságot szikrájukban sem hordozzák?