Tyúkok és baglyok

A frissen ébredők már korán reggel munkájukba temetkeznek, viszont a pilláikat nehezen nyitogatók - lassabban emelkedő testhőmérsékletük miatt - csupán déltájban érzik magukat tetterősnek. Hogy melyik típusba tartozunk, genetikailag meghatározott, akárcsak az, hogy kék vagy barna-e a szemünk.
Szerencsére az embereknek mindössze tíz százaléka számít túl korán, illetve későn kelőnek. A legújabb kutatások szerint főként hajnali 1-3 óra között igényeljük az alvást. Testhőmérsékletünk és vérnyomásunk ekkor a legalacsonyabb. Reggel 6-8 óra tájban azután lassan emelkedni kezd a hőmérsékletünk és a pulzusunk. Talán furcsa, de a szexre például a 8 óra körüli időszak a legalkalmasabb, mert ekkor termelődik a legtöbb nemi hormon a szervezetünkben. Délig tovább nő az aktivitásunk. A mélypont azután délután 1 óra környékén érjük el. Ilyenkor - ha esetleg van rá mód - szundíthatunk egyet. Fájdalomérzetünk 15 óra tájban a legkisebb, ekkor a legcélszerűbb fogorvoshoz menni! A sportolók 16-18 óra között érhetik el optimális eredményeiket. Az izmok ugyanis ebben az időszakban foghatók leginkább munkára.
A tudósok máig vitatkoznak azon, hogy valójában mennyi alvásra van szükségünk? Egyesek úgy vélik, legalább 9 órányi kellene, míg mások szerint 5 órai alvás is elégséges. Valószínűleg mindenkire egyformán érvényes és helyes válasz persze nem létezik.

Kérdések és válaszok az alvásról

Egészségesebb-e az éjfél előtti alvás, mint az azt követő?
- Nem. De az igaz, hogy a legpihentetőbb az első 3-4 órás alvás. A mélyalvási fázis ugyanis ekkor a leghosszabb.
Miért vagyunk magasabbak alvás után?
- Mert a porckorongok minden megnyúláskor testfolyadékkal töltődnek fel. Napközben a testhelyzetből adódó nyomás miatt viszont összezsugorodnak.
Szépít-e az alvás?
- Igen, hiszen alvás közben szervezetünk olyan hormonokat termel, amelyek gondoskodnak az elöregedett bőrsejtek pótlásáról.
Mikor vegyünk be altatót?
- Ha valamely trauma miatt képtelenek vagyunk elaludni, vagy ha hetek óta álmatlanságban szenvedünk. Ám, egyik esetben sem ajánlatos 14 napnál hosszabb ideig ezt a megoldást alkalmaznunk.

Jól teszi, ha este nem étkezik bőségesen! Az elalvás előtti lazítást egy pohár langyos tej is segíti.
Óvakodjon attól, hogy elalvás előtt eméssze magát munkahelyi- vagy egyéb problémáin!
Ésszerű, ha minden nap lehetőleg azonos időben tér nyugovóra, de ne feküdjön le túl korán az ágyba! Az alvás iránti feszült várakozás ugyanis késlelteti az ellazulást.
Javasoljuk, hogy 16 óra után ne igyon kávét.
Túl sok alkohol éberré teheti és elnehezíti az elalvást.

Álom, az álcázott vágy

Az emberiség történelmét végigkísérik az álmok. A Bibliában Ábrahám, Mózes és a próféták sora jelent és jövőt álmodik, mint ahogy az egykori Egyiptom, Szíria, India, Kína népének történelme is tele van titokzatos álmokkal. Nem véletlen, hogy az álmokkal könyvtárnyi irodalom foglalkozik.

Sigmund Freud 1900-ban jelentette meg az Álomfejtés című korszakalkotó művét, amelyben egyebek között a pszichoanalízis eszmerendszerét fejti ki. Az ideggyógyász saját álmaiból azt a következtetést vonta le, hogy az álomnak valóban van értelme, és korántsem szétmorzsolódott agyi tevékenység kifejeződése. Az álom szerinte egy teljes érvényű pszichikai jelenség, éspedig álcázott vágy beteljesítése.

A pszichoanalízis tudattalan pszichés folyamatok felderítésével foglalkozó, a szabad asszociációk és a pszichoanalitikus értelmezések segítségével alkalmazott terápiás módszer. A páciens a pszichoterápia során válogatás nélkül mesél a vágyairól, az álmairól, az emlékeiről, miközben a terapeuta "lebegő figyelemmel" hallgatja meg a tudatalatti kívánságait. Freud a Bevezetés a pszichoanalízisbe című alapművében a tudattalan folyamatokat a következőképpen különítette el: Az elhibázott cselekvések, mint a felejtés, az elszólások, a melléfogások stb. a mindennapi élet pszichopatológiájának tünetei. Olyan lelki konfliktus kifejeződései, amelyek ugyanakkor kimutatható betegséghez nem társulnak.
Freud szerint az álom az alvás közben végbemenő pszichopatológiai folyamatként értelmezhető, ás lényegében külső megnyilvánulás nélküli neurózis, még akkor is, ha éber állapotban az illető nem is beteg. Infantilis vágyak - libidó, illetve szexualitás - elfojtásáról van szó, amelyek a megfelelő tudattalan cselekvésekbe és az álomba szorulnak vissza.

Krúdy Gyula, a nagy mesélő óriási sikerrel adta ki Álmoskönyvét. Ennek előszavában azt írja, hogy nincs rossz álom, hiszen amikor álmodunk, az azt jelenti, hogy még élünk. Tehát a legrosszabb álom sem jelenthet egyebet, mint azt, hogy még nem léptük át a halál néma kapuját? Tennivalónk, elfoglaltságunk van a földön. A legrosszabb álomban is van valamely jó.

Szorongással teli világunkban sokunkat mind gyötrőbb álmok kínoznak. Színes, nyugtalan, küzdelmekkel, menekülésekkel teli rém-, horror álmok kísértenek bennünket, hogy azután az ébredés maga legyen a megváltás. Pedig álmodhatnánk mezőkről, virágokról, ragyogó kék égboltról, csivitelő madarakról, kedvesünk öleléséről. De nem! Komor színekkel, durva szagokkal, kellemetlen zajokkal teli álomból vizesen, lucskosan, kiszáradt szájjal, remegő szívvel kelünk.
Kevesen tudják, hogy csak a neurotikusok álmodnak színes képekkel. A meglehetősen ritka, teljesen kiegyensúlyozott ember fekete-fehér álomból ébred. És milyen érdekes, a született vak, akinek csak tapintásos képi élményei vannak, tapintásos álmot "lát", ám aki látónak született, s nagyobbacska korában veszítette el látását, képi álommal tölti az éjszakát.
Ha nem fojtunk el annyi feszültséget, stresszt, mint ahogy valójában tesszük, ha a világhoz fűződő viszonyunkat átértékeljük, s megpróbáljuk az életet a jelenleginél pozitívabban megélni, nos, akkor nekünk is lehetnek szép álmaink. Az persze más kérdés, hogy ez hogyan, milyen módszerekkel sikerül.